A budapesti árvizi duna hidas fotóim közül ötöt választottam ki. A dunai hidak ritkán vannak kitéve nagy árvíznek. Budapest hídjait is sokan figyelték a nagy víz idején. Annyi haszna remélem volt az árvíznek, hogy nagyobb odafigyelés, megbecsülés jut ezentúl a Dunai hidaknak Magyarországon. 

A tetőzés előtt 2-3 nappal még elfért a sétahajó a Lánchíd alatt. (Szendi, Szundi, vagy Kuka volt régebben a kis hajó neve?)

Még magasabban állt a víz, de tetőzés előtt így robogott el a Duna a Széchenyi Lánchíd pillérjét megkerülve.

A 2-es villamos megállója az MTA Székháza előtt. 

Egyedi hajós élmény: átférünk az Erzsébet híd alatt?

Időben érkezett a sziesztázó, még volt száraz hely az Erzsébet híd pillérén a megpihenésre.

 Esztergomi látkép a Bazilika mögötti várfalról, az ottani tetőzéskor, május 8-n. A Mária-Valéria hidat újjáépítése során megemelték, hogy a hajóforgalmat ne akadályozza.

Magyarország vezetői megfeledkeztek a hajózásról, és egyáltalán a logisztikáról. Arról a területről, amelynek múltja van nálunk, és földrajzi elhelyezkedésünk optimális a tranzit és átrakó tevékenységre. Hiába, a környékbeli országok, látván az itteni vezetők érdektelenségét (tesze-toszaságát?) okosan elhalászták előlünk a ennek a piacnak a javát. Sok pénzt és álláshelyet vesztettünk.

  Bizar, szerencsére nem morbid a képcím: vizikosár pálya!

Az esztergomi képeket június 8-n készítettem.

A következőket  3 nappal később, 11-n, Budapesten.

Az Erzsébet híd és a Madách-házak kapuja:

A Petőfi híd pillérei is éppenhogy csak kilátszanak a Duna vizéből!  Felhős naplemente, mint a mesékben a víz, a híd is kék.

Az árvízben is szépek a budapesti hidak.